Körömvirág

december 13th, 2010 3 comments »

Sok in 1- megoldások híve vagyok. Jó vagy nem, nem tudom. Mindenesetre így veszek krémeket is. Nem szeretem ha a polcon sorakoznak százával a tubusok, flakonok, amiket jobb esetben havonta párszor leveszek, és használok.

Igen, ilyen szempontból lusta is vagyok. Nem az én világom, mindig mindenre mással kenegetni magamat.Elfelejtem, túl hátrateszem…mindig lesz valami ami megakadályoz sok kencefice párhuzamos használatában.

Az egyik kedvent “mindenes” krémem (nincs sok ilyen) a körömvirágkrém. Még pár éve vettem egy 250ml-es kiszerelésben, és mind a mai napig használjuk napi rendszereséggel.

Anyukám volt, aki valamikor réges-régen mesélt róla, talán használtam is. Majd amikor elkezdtem az egyik nagy áruházláncnál dolgozni árufeltőtöként, egyszerűen nem találtam olyan krémet, amitől nem lesz száraz a bőrőm. A sok por teljesen kiszárította a lábam, kezem, arcom, szám. Kipróbáltam számos

terméket mire valahogy a körömvirág krémhez eljutottam. Azzal jött helyre a bőrőm mindenhol.

Mostanában szintén mindennapos használban van nálunk. A ajkaimra is már egy ideje csak ezt használom.

Van egy hülye, buta szokásom, ha kiszárad a szám, kireped kicsit, akkor a bőrdarabkákat letépkedem a fogammal. Ezek helyén meg amolyan sebfélék keletkeznek. Miután elkezdtem körömvirágkrémmel kenni este a szám ,reggelre új, hibátlan ajkakra ébredtem. :D Azóta mindig a táskámban van egy kicsike tubuskába kiszedett adagocska.

A napokban szép eredménnyel használtam a bőrkiütésemre is. De már a kiütéses, pattanásos arcomon is segített.

Ilyen szélben, hidegben a kezemre is ezt használom, időnként az arcomra. Máshova most elég valami más is. Ez túl zsíros lenne.

Más elnevezései: gyűrűvirág, kenyérbélvirág, orvosi körömvirág.

Az okosok szerint:

A körömvirágról tudományosan bebizonyították, hogy kiválóan alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertőtlenítőszer. Belsőleg gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják.

Külsőleg használják visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártyagyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén. E jótékony tulajdonságát használja ki a kozmetikai ipar, mely előszeretettel hasznosítja krémek, kenőcsök alapanyagaként.

Bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlják.

A homeopátiás orvosi gyakorlatban sebgyógyításra, fertőtlenítésre, zúzódások kezelésére alkalmazzák.

Szoptatós anyukák mellbimbója gyakran begyullad, de körömvirágkrémhasználatával jól kezelhető a gyulladt állapot.”

A felhasználásának különböző variációi:

Tea: Tegyünk 1 csészébe 1 teáskanálnyi szárított körömvirágot, forrázzuk le, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Naponta 3 csésze tea fogyasztása ajánlott. Lehűtve gargarizálásra is alkalmas. A teát általában epebántalmak, gyomorgörcsök esetén fogyasszuk. Megkönnyíti az emésztést, fogíny ápolására szájvízként öblögetnek vele.

Kenőcs: Két maréknyi friss körömvirágot dörzsöljünk szét, és vízfürdő felett keverjük el 50 gramm vajjal, hagyjuk állni negyedórán át, majd mullkendőn nyomjuk át. Ha kihűlt, tegyük tiszta üvegbe, és hűtőszekrényben tároljuk. Bőrrepedések, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás gyógyításánál is ajánlott.

Borogatás: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított körömvirágot, majd 10 perc után szűrjük le. Borogassuk vele a sérült felületet. Naponta 2-3 kezelés ajánlott.

Fűszerként: Az ételeknek sárgás színt és enyhén csípős ízt ad. Virágszirmait használhatjuk rizs, hal, húsleves, krémsajt, joghurt, vaj, omlettek, tejes ételek, édes sütemények ízesítéséhez.

Aki előnyben részesíti a maga által szedett, szárított verziót a boltban kaphatóknál, annak:

A legértékesebb részei a fészekből kiszedett nyelves karima- vagy sugárvirágok. Gyűjtése június-július történik.

Csipkebogyó

december 3rd, 2010 3 comments »

Mivel nemrég kaptam otthonról egy kis zacskó csipkebogyót erre a zimankós időre, így kapva kaptam az alkalmon és kicsit jobban utánaolvastam mire is jó pontosan.

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa (Rosacanina) gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke csitkenye, hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró,
csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, bicskefa, ebrózsa termése: csipkebogyó. (Mi a csipkerózsa mellett a hecsedlit használjuk.)

Azt már korábban is hallottam,  hogy a csipkebogyó C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál, és a legmagasabb az összes vad-, és kerti gyümölcs közül. Kell ennél több ilyen hidegben?

A csipkerózsa bogyója a C-vitaminon kívül még számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A vitamin.

Gyógyászati célokra szeptembertől gyűjthetjük, amikor a dér is picit megcsípte a bogyókat, kicsit puhák, de még nem pórladnak szét a kezünkben.

Mivel mindenfelé megtalálható: erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön, így könnyedén szedhetünk télire. A poros utak mentén lévő bokrok gyümölcseit inkább hagyjuk meg a madaraknak.

Ezek után készülhet belőle tea, lekvár, szirup, szörp, még mártás is. Sőt a svédek levest, egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle.

Tea

Hozzávalók: 8-10 szem szárított csipkebogyó, 1 l víz

A bogyókat szárítsuk meg a meleg szobában. 8-10 szárított szemet forrázunk le 1 l vízzel, majd hagyjuk állni 15-20 percig. Fogyasztása meghüléses időszakban naponta javasolt.

Lekvár

Hozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 80 dkg cukor, 1db cirom leve

Előkészítés: A megmosott csipkebogyónak kiszedjük a magját, majd annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük (kb. 30-45 perc). Ezt követően az egész főzetet szitán vagy szöveten átpasszírozzuk és a masszába belekeverjük a cukrot és a citromlevet. Felforraljuk és kevergetés közben még 5 percig főzzük, majd üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk.

Szörp

Hozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter


A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.

Mártás

Hozzávalók: 5 dkg vaj, 1 evőkanál zsemlemorzsa, csipkebogyólekvár, 3 dl vörösbor, citromlé

Elkészítés: Az 1 evőkanál zsemlemorzsát vajon megpirítjuk, majd a vörösborral felforraljuk. Forrás után annyi csipkebogyólekvárt adunk hozzá, hogy besűrűsödjön, és a legvégén ízlés szerint citromlevet teszünk hozzá. Fogyasztása vadhúsok mellé ajánlott.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe.

A dió I., a diólevél

november 23rd, 2010 1 comment »

Erről, egészen pontosan a dióról nem ez lesz az egyetlen posztom.

Apukámat idézve: “a dió egy csoda”. Nos, ezt a csodát körül kell járni, hogy jobban megismerjük, miért is az.

Most a dióleveléről szeretnék kicsit bővebben foglalkozni.

“A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.”

Jótékony hatását én is tapasztaltam. Nyáron, mikor egyszer hazalátogattam, szüleim miután megláttak a kezembe nyomták a diólevél-teát, , ezzel törölgessem az arcom. Tonizáltam is naponta többször, aminek meglett az eredménye. Arcomról eltűntek az ismeretlen eredetű ragyák.

Most a napokban kezdtem komolyabban utánaolvasni e csodaszernek.  Szinte mindenre jó valamilyen formában.

Belsőleg: emésztése, bélrendszeri problémákra, vértísztításra…Külsőleg: pattanásokra, pikkelysömörre, lábizzadásra, köszvényre, fekélyre, szemgyulladásra, fagydaganat ellen is jó. A lista persze ennél sokkal hosszabb, most csak némi ízelítőt adtam.

Az imént felsorolt betegségekre akár a dió leveléből készült tea is lehet orvosság.   Mind a szárított, mind a friss levélből is lehet teát készíteni. A frissnél a mennyiségekre kell figyelni – a megadott mennyiség általában szárított, aprított levélre vonatkozik, a frissből ilyenkor kb. 4szer annyit kell számolni.

SZárítás: egészséges leveleket egy rétegben egy tálcára, rácsra téve, gyakorlatilag bárhol lehet szárítani, ahol van rendes szellőzés. Szüleim otthon a lakásban szárították, tálcára téve. Forgatni nem kell. Egyszer meg lehet a szárítás közben fordítani, de ne tapogassuk.

Akkor száradnak jól, ha közben zöldek maradnak a levelek, nem barnulnak be. A barna levél gyógyászatra alkalmatlan. Hosszú állás után is bebarnulhat.

Miután megszáradt, apróra fel lehet törni, így könnyebb kezelni. Olyan helyre tegyük, ahol a levegő nedvességét nem tudja újra felszívni: bádogdobozba, fadobozba, üvegbe.

A tea-készítésének számtalan módja van. Én találtam egy könyvet interneten, ahol sok-sok receptet összegyűjtött a szerző. Innen is lehet szemezgetni.

Mi 2 kávéskanál szárított, törött levelet forraztunk le 1 liter vízzel, majd áztattuk kb 15-20 percig. Ezzel törölgettem naponjában többször az arcomat. 2 hét után már láthatóan kitisztult.

Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.

Ezért igaz az ismert mondás, hogy   mert ha elfogadjuk a diófát barátunknak, és gondozzuk, kártevőit pusztítjuk, akkor segítségünket ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud minket megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.”

Kiegészítés: A dióbelsejében lévő elválasztóból is lehet teát készíteni. Pucoláskor ki lehet szedni, kicsit szárítani, majd 8-10 darabot leforrázni 1 liter vízzel. Szíverősítő hatása van.

Ha a hangyák útjába diólevelet teszünk, akkor rövid időn belül eltűnnek onnan. “Megzavarodnak” tőle, és kovályogva elhagyják a területet. Ezt a két szememmel láttam. :D Nagyon praktikus megoldás, főleg aki a hangyaölő szerek ellen van. És ez biztos használ.

Sok több ezer éves irodalom is foglalkozott már a dióval, jelenkorban számtalan tudományos munka témája. Én egy könyvet szeretnék kiemelni. Orosz Péter: Képes – helyenként képtelen könyv a dióról c. művet.