Archive for the ‘Gyógynövények’ category

Csipkebogyó

december 3rd, 2010

Mivel nemrég kaptam otthonról egy kis zacskó csipkebogyót erre a zimankós időre, így kapva kaptam az alkalmon és kicsit jobban utánaolvastam mire is jó pontosan.

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa (Rosacanina) gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke csitkenye, hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró,
csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, bicskefa, ebrózsa termése: csipkebogyó. (Mi a csipkerózsa mellett a hecsedlit használjuk.)

Azt már korábban is hallottam,  hogy a csipkebogyó C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál, és a legmagasabb az összes vad-, és kerti gyümölcs közül. Kell ennél több ilyen hidegben?

A csipkerózsa bogyója a C-vitaminon kívül még számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A vitamin.

Gyógyászati célokra szeptembertől gyűjthetjük, amikor a dér is picit megcsípte a bogyókat, kicsit puhák, de még nem pórladnak szét a kezünkben.

Mivel mindenfelé megtalálható: erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön, így könnyedén szedhetünk télire. A poros utak mentén lévő bokrok gyümölcseit inkább hagyjuk meg a madaraknak.

Ezek után készülhet belőle tea, lekvár, szirup, szörp, még mártás is. Sőt a svédek levest, egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle.

Tea

Hozzávalók: 8-10 szem szárított csipkebogyó, 1 l víz

A bogyókat szárítsuk meg a meleg szobában. 8-10 szárított szemet forrázunk le 1 l vízzel, majd hagyjuk állni 15-20 percig. Fogyasztása meghüléses időszakban naponta javasolt.

Lekvár

Hozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 80 dkg cukor, 1db cirom leve

Előkészítés: A megmosott csipkebogyónak kiszedjük a magját, majd annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük (kb. 30-45 perc). Ezt követően az egész főzetet szitán vagy szöveten átpasszírozzuk és a masszába belekeverjük a cukrot és a citromlevet. Felforraljuk és kevergetés közben még 5 percig főzzük, majd üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk.

Szörp

Hozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter


A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.

Mártás

Hozzávalók: 5 dkg vaj, 1 evőkanál zsemlemorzsa, csipkebogyólekvár, 3 dl vörösbor, citromlé

Elkészítés: Az 1 evőkanál zsemlemorzsát vajon megpirítjuk, majd a vörösborral felforraljuk. Forrás után annyi csipkebogyólekvárt adunk hozzá, hogy besűrűsödjön, és a legvégén ízlés szerint citromlevet teszünk hozzá. Fogyasztása vadhúsok mellé ajánlott.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe.

A dió I., a diólevél

november 23rd, 2010

Erről, egészen pontosan a dióról nem ez lesz az egyetlen posztom.

Apukámat idézve: “a dió egy csoda”. Nos, ezt a csodát körül kell járni, hogy jobban megismerjük, miért is az.

Most a dióleveléről szeretnék kicsit bővebben foglalkozni.

“A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.”

Jótékony hatását én is tapasztaltam. Nyáron, mikor egyszer hazalátogattam, szüleim miután megláttak a kezembe nyomták a diólevél-teát, , ezzel törölgessem az arcom. Tonizáltam is naponta többször, aminek meglett az eredménye. Arcomról eltűntek az ismeretlen eredetű ragyák.

Most a napokban kezdtem komolyabban utánaolvasni e csodaszernek.  Szinte mindenre jó valamilyen formában.

Belsőleg: emésztése, bélrendszeri problémákra, vértísztításra…Külsőleg: pattanásokra, pikkelysömörre, lábizzadásra, köszvényre, fekélyre, szemgyulladásra, fagydaganat ellen is jó. A lista persze ennél sokkal hosszabb, most csak némi ízelítőt adtam.

Az imént felsorolt betegségekre akár a dió leveléből készült tea is lehet orvosság.   Mind a szárított, mind a friss levélből is lehet teát készíteni. A frissnél a mennyiségekre kell figyelni – a megadott mennyiség általában szárított, aprított levélre vonatkozik, a frissből ilyenkor kb. 4szer annyit kell számolni.

SZárítás: egészséges leveleket egy rétegben egy tálcára, rácsra téve, gyakorlatilag bárhol lehet szárítani, ahol van rendes szellőzés. Szüleim otthon a lakásban szárították, tálcára téve. Forgatni nem kell. Egyszer meg lehet a szárítás közben fordítani, de ne tapogassuk.

Akkor száradnak jól, ha közben zöldek maradnak a levelek, nem barnulnak be. A barna levél gyógyászatra alkalmatlan. Hosszú állás után is bebarnulhat.

Miután megszáradt, apróra fel lehet törni, így könnyebb kezelni. Olyan helyre tegyük, ahol a levegő nedvességét nem tudja újra felszívni: bádogdobozba, fadobozba, üvegbe.

A tea-készítésének számtalan módja van. Én találtam egy könyvet interneten, ahol sok-sok receptet összegyűjtött a szerző. Innen is lehet szemezgetni.

Mi 2 kávéskanál szárított, törött levelet forraztunk le 1 liter vízzel, majd áztattuk kb 15-20 percig. Ezzel törölgettem naponjában többször az arcomat. 2 hét után már láthatóan kitisztult.

Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.

Ezért igaz az ismert mondás, hogy   mert ha elfogadjuk a diófát barátunknak, és gondozzuk, kártevőit pusztítjuk, akkor segítségünket ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud minket megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.”

Kiegészítés: A dióbelsejében lévő elválasztóból is lehet teát készíteni. Pucoláskor ki lehet szedni, kicsit szárítani, majd 8-10 darabot leforrázni 1 liter vízzel. Szíverősítő hatása van.

Ha a hangyák útjába diólevelet teszünk, akkor rövid időn belül eltűnnek onnan. “Megzavarodnak” tőle, és kovályogva elhagyják a területet. Ezt a két szememmel láttam. :D Nagyon praktikus megoldás, főleg aki a hangyaölő szerek ellen van. És ez biztos használ.

Sok több ezer éves irodalom is foglalkozott már a dióval, jelenkorban számtalan tudományos munka témája. Én egy könyvet szeretnék kiemelni. Orosz Péter: Képes – helyenként képtelen könyv a dióról c. művet.